Írta: Sümeghi Lóránt, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány vezető elemzője
Egy évvel ezelőtt, ahogy az az itthoni ellenzéki, valamint külföldi médiumok tudósításaiból javarészt kivehető volt, számos politikai elemző és kommentátor beszélt kétkedve arról, hogy a háború kezdetét követően nem sokkal kiírt magyar országgyűlési választáson vajon hozhat-e az Orbán fémjelezte nemzeti erőknek győzelmet az a fajta külön utas, háborúval kapcsolatos stratégia, amely Európa országaitól eltérően a nulladik perctől fogva a békekötés, s nem pedig az erőszak elmélyítése mellett foglalt állást?
A rideg összecsapás kapcsán érzelmileg túlfűtött és gyakran indokolatlan mértékben Ukrajna irányába elfogult elemzések egészen a választások napjáig azt ecsetelték, hogy egy ilyen kiélezett helyzetben nem szerencsés szembehelyezkedni az európai fősodorral, s ha pedig egy ilyesfajta állásfoglalás mégis megtörténik, azt a nyugati civilizációhoz tartozni vágyó választópolgárok példásan meg fogják büntetni.
Hogy az itthoni ellenzéki média, illetve világsajtó megmondóemberei Magyarországgal kapcsolatban ebben a kérdésben (is) mennyire távoli viszonyt ápoltak a valósággal, nemcsak a régi-új kormánypártok tavalyi, történelmi mértékű választási győzelme érzékelteti. Hanem annak a nemzetközi trendnek is a lassú, ámde egyre időszerűbb eljövetele,
amely a harcok azonnali beszüntetése, a felek tárgyalóasztalhoz való ültetése mellett érvel,
amivel véget lehetne vetni mind az elhibázott szankcióknak, mind pedig a gazdasági és energetikai válságnak.
Aligha meglepő módon az Orbán fémjelezte békepárti gondolatok elsőként olyan megkérdőjelezhetetlen státuszú, illetve szakmai tapasztalatokkal rendelkező külpolitikai stratégák környezetében körvonalazódtak, mint példának okáért Henry Kissinger vagy a nemrég Budapestre látogató, s a nemzetközi kapcsolatok realista bástyájaként ismert, John J. Mearsheimer. Ám idővel ezek az eszmék azon politikai vezetőknél is megjelennek, amelyek a jelenlegi brüsszeli, illetve washingtoni politikai establishmenttel ellentétben tisztábban látnak az elérhető és elérendő nagyhatalmi célok útvesztőjében.